Love at first sight.

2013. január 15., kedd

- Közérdekű -

Sziasztok! Elsősorban elnézést kérek, hogy még nem hoztam új részt, de a héten nagyon elfoglalt vagyok, valamint jövőhét se lesz egyszerű, mert angolverseny, angolvizsga is lesz, szóval arra fogok készülni, de majd megpróbálok azért kipréselni új részteket! :) Remélem megértitek. (már ha olvassa egyáltalán valaki)

Valamint szeretném megköszönni Csakegylánynak a támogatását, és tényleg nem kell hálálkodni, mert ő ugyanúgy mellettem van, akármennyire rossz is a blogom. <3
Kaptam tőle egy díjat is, köszönöm szépen! <33333

Szabályok:
1.) Írj magadról 11 dolgot!
2.) Válaszolj 11 kérdésre!
3.) Írj 11 kérdést!
4.) Küld tovább 1 blognak!





1.)
1. Barna hajam van.
2. Van egy macskám.
3. Tumblr-ön elég sokat vagyok fent.
4. Kékeszöld szemem van.
5. Kedvenc márkám az adidas.
6. Táncolok.
7. Imádok új embereket megismerni.
8. Nem adok mások véleményére.
9. Szeretem megtervezni az öltözékeim, imádom a divatot.
10. Szeretek kávézni, Starbucks-ba is gyakran járok.
11. Nem szeretem a havat.

2.)

1. Miért kezdtél el blogot írni? Mert úgy éreztem van egy alap séma a fejemben, és miért ne írjam le?! :)
2. Mikor van a névnapod és a szülinapod? :) Szülinapom november 4-én, névnapom november 10-én.
3. Mi a hobbid? Tánc.
4. Ki a kedvenc hírességed? Kaya Scodelario
5. Mitől félsz a legjobban? A csalódásoktól... meg a pókokat se szeretem túlzottan. :D
6. Ki a példaképed? Nina Dobrev.
7. Melyik a kedvenc ünneped? Karácsony.
8. Van valamilyen kabalád? Nyakláncom.
9. 3 jó és 3 rossz tulajdonságod? Jó: megbízható, közvetlen, és akik megérdemlik, azokkal kedves. Rossz: haragtartó, makacs, és néha rámjön az 5 perc....
10. Hova szeretnél életedben eljutni? Igazából minél több helyre. Utazgatni a világ más-más részein. :)
11. Mi a kedvenc 1D számod? Kiss you! ;)

3.)
1. Mi motivál?
2. Jellemezd magad pár szóban!
3. Kedvenc szín/zene?
4. Ki a példaképed?
5. Voltál már szerelmes?
6. Kit szeretsz a világon a legjobban?
7. Van kedvenc blogod?
8. Laza vagy inkább elegáns?
9. Kedvenc ruhadarabod?
10. Milyen zenei stílusokat szeretsz?
11. Van valamilyen háziállatod.

4.)
Én pedig Cher-nek küldeném, mert imádom a blogját.






2013. január 9., szerda

#3 I think I....

Sziasztok! Említettem is, a januárom kissé elfoglalt. Gondolom látjátok Nagyon köszönöm mindenkinek, aki elolvasta az eddigi történetet! Remélem tetszeni fog a mai rész is.Puszi: Ash. xxx




Furcsa. A napok úgy hullottak, mint a hópelyhek. Már több, mint két hete volt Harry-vel a kis "kalandunk", de én mégis úgy éreztem, mintha tegnap lett volna. Egy szót nem beszéltünk azóta, ha egyedül maradtunk ketten, csak kínos volt, szóval mindketten elkezdtük nyomkodni a telefonunk, mintha csinálnánk valamit. Soha nem néztünk egymás szemébe. Mi ebben a furcsa? Nem amiatt a nap miatt nem beszéltünk. Kétségtelen volt, hogy éreztem valamit. Tudtam, hogy ő is.

A videóklipp forgatása befejeződött, de még mindig jó viszonyt ápoltam a fiúkkal. Például ma, együtt reggelizünk Niall-el, Louis-val és Harry-vel. Tudom, hogy ez így tovább nem  mehet. Nem bírom. Tennem kell valamit.

- Szia szépség! -kacsintott rám Louis.
Egy mosollyal válaszoltam, majd mindenkinek köszöntem két puszival.
Nagyon aranyos kávéházban voltunk, de Harry és én nem szeretjük a kávét, szóval maradtunk az asztalnál a forrócsokoládénkkal, amíg a két fiú vásárolt.
Akartam valami beszélgetést kezdeményezni, de képtelen voltam. Ő viszont megetette.
- Figyelj A, beszélhetnénk a kávézás után? Csak mi ketten. - nézett rám zavartan.
Beleegyeztem, de fogalmam sem volt, hogy miről szeretne beszélni.
Mindenki elszürcsölgette az italát, majd kettesével távoztunk. Harryvel megálltunk a helyünk előtt.
- Nos, - kezdett bele Hazz - szeretnék valamit mondani...
- Hallgatlak.
Megcsókolt. A csókunk örökkévalóságnak tartott, a mennyországban éreztem magam, csak ő volt, meg én és senki, vagy semmi más. Soha nem akartam volna abbahagyni.
- Hát most elmondtam. - halványan elmosolyodott.
- Harry, én nem tudom...Neked ott van Taylor, és...
- Nem! Nincs Taylor. - vágott bele a mondatomba.
Nincs Taylor? Hűha. Mióta? És miért nincs? Olyan sok kérdés...de egyikkel sem tudtam igazán foglalkozni, mert a gyomromban pillangók kezdtek repkedni, és szívem gyorsabban nem is kalimpálhatott volna.
- Amint rájöttem, hogy... Hogy érzek valamit irántad, tudtam, hogy vége. Soha nem szerettem a lányok érzéseivel játszani. - nézett mélyen szemeimbe - Kérlek, eljönnél ma velem vacsorázni?
Édes volt, és lehetetlen lenne erre nemet mondani. Bár nem szeretem könnyen adni magam.
- Benne vagyok. - mosolyogtam rá - és nyűgözz le. Attól még, hogy te vagy a föld legjobb pasija nem fogok a karjaidba omlani olyan könnyen. - persze ez hazugság volt, de mint mondtam, nem okos dolog könnyen adni magad.

Hihetetlen. Pillangók? Kalimpáló szív? Soha, de soha nem éreztem ilyet. Alig vártam az estét. Korai ilyet mondani, de már azt is végiggondoltam, hogy mi lesz a gyerekeink neve.
A készülődés az estére a szokásos volt. Alice átjött segíteni ruhát választani, én meg felvettem, amit adott. Már nagyjából az ötvenedik összeállításnál jártunk, mire megtalálta a legjobban illőt:
- Áhá, meg is van! - kacsintott rám a gyönyörűséges, legjobb barátnőm.
Alapvetően az összeállítás ilyen bézs-fehér volt, de nekem tetszett. Pont az én stílusom. Elegáns, de szerintem nem túlzás.
Háromnegyed nyolc van. Harry nyolcra jön. Akkor még gyorsan felkészítem magamat lelkileg a randira, gondoltam. Csakhogy abban a pillanatban meghallottam a kapu csöngését. Alice nyomott a homlokomra, majd szaladtam le.
Kinyitottam az ajtót, és megláttam Harry-t, egy csokor rózsával a kezében. Megint a pillangók a gyomromban. Azt hittem megőrülök. Mikor meglátott leesett az álla, majd végigmért, amire én egy kicsit elpirultam.
- Ashley, istenien nézel ki. - mosolygott rám, egyenesen a szemeimbe nézve - Gyere!
Udvariasan előreengedett, és beszálltunk a kocsijába. (Ami mellesleg nem egy rossz darab volt. Élvezet volt már magában a kocsijában utazni.)
Egész úton nagyon édes volt, és rengetegszer megdicsérte a kinézetem, amibe minden egyes alkalommal belepirultam, de ő láthatóan élvezte a helyzetet.
- Megérkeztünk. - kezdte el a tekintetem fürkészni.
Szóhoz sem jutottam. Az épület elképesztő volt kívülről és belülről is. Hát az biztos, hogy ezt egy vagyon lesz kifizetni. Ez a gondolat megint csak megdobbantotta a szívem...Képes ennyit költeni rám! Édes. Nagyon édes.
- Foglaljon helyet, hölgyem. - húzta ki nekem a széket.
Rámosolyogtam és leültem.
Az esténk fantasztikus volt, Harry nagyon aranyos, örülök, hogy jobban megismerhettem. Én is próbáltam a legjobb formám hozni, de leginkább csak önmagam voltam. Reméltem ő is úgy érez, ahogy én. Az ételek isteniek voltak, az utolsó falatig mindent megettem, ami nagy szó, mivel elég madárétkű vagyok.
A vacsora vége felé jártunk, mikor mélyen, egymás szemébe néztünk. Elvesztem a tekintetében. Az időérzékem teljesen eltűnt, és mire feleszméltem, feje felém közelített, én pedig viszonoztam, amiből egy csók lett. Nagyon kis apró csók volt, de pont illett ide. Harry igazi úriember.
Fizettünk, majd távoztunk.
A kocsi előtt szembeállt velem, megfogta a kezem és mélyen, amilyen mélyen csak tudott a szemembe nézett, majd feltette a kérdését:
- Ashley, leszel a barátnőm?

2013. január 3., csütörtök

#2 Misjudgment

Nem terveztem, hogy ma még hozok részt, de így alakult. Ebben a részben már kicsit kibontakoznak a szálak, és a szereplőket is megismerhetitek közelebbről. Remélem tetszeni fog. xx Ash.





Tudom, hogy butaság csak úgy ítélkezni, de képtelen voltam máshogy. Annyira gyerekesnek és éretlennek tűnnek nekem ezek a fiúk a TV-ben. Semmi kedvem velük dolgozni, de választásom nincs, szóval muszáj lesz belevágnunk.
Odasétáltam mögéjük, vettem egy mély levegőt, és megköszörültem a torkom. Mindenki rám nézett...

- Sziasztok! - köszöntem a legkedvesebben, ahogy tudtam.
- Szia - mosolygott rám kedvesen a szőke, ír fiú - Niall vagyok. Te bizonyára Ashley vagy.
Bólogattam. Szépen sorban bemutatkozott további három fiú is. Louis, Liam és Zayn. Már csak egy maradt hátra.
- Szia, Harry vagyok. Örülök, hogy találkoztunk. - mondta olyan mosollyal, amitől a tinilányok 90 százaléka elájulna.
- Ashley. És én is örülök, Harry. - kémleltem az arcát egy halvány mosoly kíséretében, ami ezúttal már nem is mű volt. Tényleg szimpatikus volt.

Beszélgettem sokat a srácokkal, és rájöttem, hogy talán teljesen félreismertem őket. Egyáltalán nem hülyéskedték el a munkát. Persze viccelődtek, de nagyon koncentráltak. Látszott, hogy mikor dolgoznak tényleg odateszik magukat.

- Rendben, mára végeztünk a megbeszélésekkel. Holnapig pihenjetek sokat, a legjobb formátokat kell hoznotok. - ezzel ki is viharzott az operatőr.

- Hé, Ash... A srácokkal este tartunk egy kis összejövetelt Louis házában. Nincs kedved eljönni?

Hát hűha, Niall Horan épp most hívott meg egy One Direction buliba. Ennyit a pihenésről... Bár nem volt sok kedvem elmenni - nem miattuk, hanem a fáradtság miatt - valami mégis arra késztetett, hogy igent mondjak.
- Persze, ott leszek.
- Király. - kacsintott Louis. - Megadom a lakcímem, 8-ra gyere. Érted jöjjünk, vagy eljössz?
- Eljövök.

Háromnegyed 7 van, és fogalmam nincs mit veszek fel. Úristen. Egy darab ruhám sincsen. Na jó, ez túlzás, de most tényleg így látom a helyzetet.
- Alice! - rikkantottam rá a szőnyegen laptopozó barátnőmre. - Nem azért hívtalak át, hogy twitterezz! Segíts már!
- Jól van, jól van. - tápászkodott fel.
Nagyjából 5 percig kotorászott a szekrényemben, mire megtalálta:
- Tökéletes. - kezembe nyújtott egy fekete cicanacit, egy egyszerű topot, nyaklánccal ékezve, mellé a szegecses cipőm. Hozzájuk a kedvenc táskám, és a fehér bőrkabátom társult.

Hazudnék, ha azt mondanám nem tetszik az összhatás. Kifejezetten jól nézett ki. Letisztult és nem túl puccos, hanem pont az én stílusomnak megfelelő volt. Csak nem vehetek fel egy koktélruhát egy ilyen bulira?
Sminkként raktam egy vékony vonal szemhéjtus, szempillaspirált és pirosas rúzst, ami vaddá tette ezt az egész cuccot és tökéletesen illett kék szememhez és gesztenyebarna hajamhoz. Apropó haj. A göndör hajamat csak simán hagytam, hogy a vállamra omoljon.
- Azta, gyönyörű vagy Ash - kerekedtek el Alice szemei.
Csak mosolyogtam.
Kiléptünk a házból, elköszöntem Al-től, és kezdetét vette az út. A GPS-be bepötyögtem a címet, azzal elindultam. Szép volt így estefelé London. Mindig is szerettem a nyüzsgést.

Egy pillanatra úgy éreztem álmodok. Oké. Szóval itt lakik... Nem semmi! Kész luxusvilla, hátul korcsolyapályával, elől egy gyönyörűen gondozott kert..
Becsöngettem. Egy sötétbarna hajú, kedvesnek tűnő lány nyitott ajtót.
- Szia, Eleanor vagyok, Lou barátnője, te biztos Ashley vagy. - invitált beljebb - Egyébként isteni a ruhád, hasonló az ízlésünk.
Mindenki üdvözölt, majd elkezdődött az este.
- Ashley - kezdett bele Louis - azért vagy itt, hogy kicsit összebarátkozzunk, szóval ha nem bánod, most nem a munkáról lesz szó, hanem kicsit megismerjük egymást.

Az este végére már nyugodt szívvel elmondhattam, hogy igen, megkedveltem a fiúkat, és igen félreismertem őket. Hiba volt ítélkeznem. Sőt, Harry meg is tetszett egy kicsit, hogy mit ne mondjak.
Rengeteget beszélgettünk, és közbe azért fogytak szépen az alkoholtartalmú italok is.

- Csörr-csörr... - zakatolt a telefonom.
Éppen kinyitottam a szemem, mikor valami ismeretlen helyen találtam magam. Ez még nem is volt nagy meglepetés, biztos csak itt aludtam, mert sokat ittunk. De valaki szuszog mellettem?! Harry volt az. Meztelen volt, akárcsak én. Lassan ő is felébredt, és rám nézett.
- Te emlékszel valamire? - kérdezte reggeli, rekedt hangján.
- Nem. De nagyon úgy néz ki, hogy te meg én...Hogy...
- Tudom. - közben a kontaktust kereste- Figyelj, Ashley, kérlek erről az éjszakáról senkinek semmit. Ha a barátnőm ezt megtudja elhagy, én pedig összeomlok. Kérlek.

Nem a legjobb kezdés volt, hogy lefeküdtünk, de én megkedveltem Harry-t, és bíztam benne, hogy esetleg ebből még lehetne valami...De várjunk csak! Mi? Barátnőm? Tényleg... A szőke anorexiás, Taylor Swift. Erről ennyit.

- Rendben. Barátok? - nyújtottam a kezem.
- Barátok.

#1 Photoshoot



Hat éves korom óta arról álmodozom, hogy ilyen életet élhessek. A kamerák, a ruhák... Minden vágyam az volt, hogy modell legyek.
Most itt állok a backstage-ben, és egyáltalán nem érzem azt, amit kéne. Sikeres vagyok, befutottam modellként, van pénzem, vannak barátaim...Valami mégis hiányzik. Talán a szerelem, de ezt nem tudom megmondani, mert fogalmam nincs, hogy milyen szerelmesnek lenni. Mindig is népszerű voltam, rengeteg fiúm volt, de mindegyiknek vége lett. Mikor megkérdezték, hogy miért, soha nem tudtam válaszolni. Mára tudom. Nem szerettem őket.

- Ms. Delaurents, kérem idefáradna? - zökkentett ki álmélkodásomból  a sminkes.

Bementem egy nagy terembe, és mindenki körben ülve, rám szegezte a tekintetét. Ott volt a menedzserem, a fotós, és még sok, számomra ismeretlen ember. Leültem.
- Nos, mint tudja - kezdett bele egy félig kopasz férfi - a menedzsmenttel való szerződése a 2012-es évben lejárt, de sikerei gyanánt úgy gondoltuk, hogy szerződést ajánlunk önnek, egy teljesen más pályán.
Bólintottam.
- Ez a pálya sokkal inkább a színészi karrierjét indítaná el, mert arra kérjük, hogy videóklippekben szerepeljen.
Videóklipp? Hát, bevallom először megijesztett a dolog, de egészen kezd megtetszeni.
- Vállalja. - vágta rá a menedzserem.
Szúrós szemekkel ránéztem Naomira, a menedzseremre, de valahogy mégsem voltam igazán mérges. Én is ezt mondtam volna.
- Remek, holnap kezdünk. Ez egyfajta próbatétel lesz, ha jól alakít, megkapja a szerződést. - hadarta a kopasz.



- Tudja, ez egy nagyon jó lehetőség lehetne számára, ugyanis pályafutás kezd lefelé ívelni, ezzel kicsit felpezsdíthetnénk. - magyarázta Mr. Sparks, a menedzsment elnöke.
-  Valóban remek lehetőség, köszönöm az ajánlatát. - mosolyogtam rá.
- Ha van kedve megismerhetné a zenekart, akikkel holnap dolgozni fog.
Besétáltunk egy hangterembe, ahol ők már nagyban beszélték az operatőrrel a jeleneteket.
Várjunk csak! Ők? Ez itt a One Direction.... Pompás. Együtt kell dolgoznom öt pisissel...

Open...

Üdvözlök mindenkit, az újonnan nyílt oldalamon...

Hol is kezdjem? Na szóval, a blogot azért hoztam létre, mert a fejemben kész történetek alakulgatnak, és ha már vannak ötleteim, miért ne írjam le? 
Nem adok rá, hogy hány olvasóm van, és hogy hányan szólják le a blogot. Én azért írom mert szeretem ezt csinálni. (Persze minden kedves szó nagyon jól esik! <3)
Új részeket próbálok majd sűrűn hozni, de nem ígérek semmit, mert a januárom kicsit elfoglalt lesz, de majd a későbbi hónapokban megpróbálok kárpótolni. 

Ashley, avagy A.